Swallowing Darkness

Laurell K Hamilton – Swallowing Darkness:

Ez a Merry Gentry sorozat 7. és egyben befejező része, ha nem számoljuk a teljes kötetek után kiadott Divine Misdemeanors című novellát. Lényeg a lényeg, egyetemista életem unalmas óráin, úgy értem, a tanórákon, hozzászoktam ahhoz, hogy könyvet viszek magammal és olvasgatok, és ez a könyv (persze angolul) már vizsgaidőszak kezdete óta a listámra van írva, de akárhányszor nekikezdtem, valaki mindig megzavart. Gondoltam, na most már tényleg nekiállok, de muszáj volt előlről kezdenem, mert nem emlékeztem vissza pontosan arra, hogy mit is olvastam eddig. Szóval, amiért ez a bejegyzés létrejött, annak az az egyszerű magyarázata, hogy akárhányszor átolvasom az első fejezetet, annak egy bizonyos részénél mindig rámjön a sírhatnék, és hát mivel most újrakezdtem, ez az érzelmi reakció újra kitört belőlem... Egyszerűen annyira szívfacsaró a helyzetbe belegondolni, hogy muszáj megosztanom, ezért lefordítottam egy kicsinyke részletet, ami tényleg csak idézetnek felel meg:

„Elvettem a szabad kezem, és megfogtam az övét, pillantásom találkozott egyetlen kék-gyűrűs szemével: - Nem akarok senki mást elveszteni, Rhys. Többet nem viselek el.

- Fagy nem halt meg. – mondta Rhys.

- Ő egy fehér bika, Rhys. Valaki azt mondta nekem, lehet, hogy csak száz évig marad meg ez a változás. Harminchárom éves vagyok és halandó. Nem fogok megélni még száz és harminchárom évet. Egyszer vissza fog térni Gyilkos Fagyként, de az számomra már túl késő. – a szemem égett, a torkom összeszorult, alig bírtam a hangom kipréselni rajta, - Soha nem tarthatja a karjaiban a gyermekét. Soha nem lesz az apja. A gyermek még azelőtt fel fog nőni, hogy újra lennének karjai, amivel tarthatná, és emberi szája, hogy elmondja neki mennyire szereti, és milyen büszke apja.

Újra a párnák közé dőltem, és engedtem a könnyeimnek. Belekapaszkodtam Rhys kezébe és sírni kezdtem.”

Ugye?! Veszem is a zsepimet. Oké, ez az egész csak annak jelent valamit, aki olvasta a sorozat előző részeit, de ha valaki emlékszik a „Fagyos érintés”-ben történtekre, arra tutira hatással van ez a kis szösszenet.

Na de fel a fejjel, biztos vagyok benne, hogy Hamilton valahogy megoldja a problémát, mert ha nem, akkor nagyon pipa leszek... És, ha agresszív vagyok, az sokakra veszélyes ^^

Cupika