Karakterek

Draer

Tiff - Tiffany Werren

(Nöi föszereplö)

Idézet a 2.fejezetből, mikor Tiff a klubba készülődik:

"Nem vagyok a maszkírozás odaadó híve, megelégszem annyival, hogy feketével kihúzom a szemem, esetleg felteszek egy kis rúzst, de semmi több. Most viszont, egy bizonyos nőszemély utasítása végett muszáj lesz többet beleadnom.

Sokszor láttam, ahogy Lily a tus segítségével kiemeli mélykék szemei tündöklését. Odaálltam a tükör elé, és szemügyre vettem saját zöldeskék íriszemet. Nem volt különlegesnek nevezhető, attól függően mennyi fény vett körül, vagy milyen színű felsőt viseltem, hol kéknek, hol zöldnek látszódott. Néha szimplán szürkének.

Közelebb hajolva azonban észrevettem egy, a pupillámat körbeölelő citromsárga gyűrűt, mely napsugárszerűen töltötte ki íriszemet.

Na jó, talán különlegesebb, mint azt elsőre gondoltam.

Letekertem a tus tetejét, és a nedves ecsetet a szemhéjamhoz tartva húztam egy koromfekete vonalat. Megy ez. Pár perc elteltével végeztem is, alul-felül vastag fekete festék keretezte pilláimat. Úgy néztem ki, mint egy… macska. Miáú!

Fogtam egy hajkefét, és kifésültem hullámos barna fürtjeimet. Ha jól emlékszem, egy régi Cosmo számban olvastam, hogy én a tél típusú nők közé tartozom. Mint Hófehérke, kinek bőre fehér, mint a hó, ajka piros, mint a vér, haja fekete, mint az ében.

Bár az én bőröm hideg árnyalatú, világos olívaszín, hajam vöröses tónusú hamvas sötétbarna, ajkam, pedig egyszerűen ribizlivörös. Ha jobban belegondolok, van előnye ennek az összeállításnak. Ha egyszer elkezdek őszülni (ami, ha így folytatom, hamarosan bekövetkezik), akkor még az is jól fog állni nekem. A cikket idézve: „Az ősz hajszálak nem állnak rosszul a tél típusnak, mert a hideg ezüstszürkés fény beleillik a típus színvilágába”.

Jó nekem. Nem?"

Őszintén megmondom, hogy Tiff karakterét a legnehezebb megtalálni az éterben... Talán azért, mert őt saját magamról mintáztam és nehéz lenne olyat találni, aki kinézetileg meg stílusilag is hasonlít rám.

Végül úgy döntöttem, hogy csinálok egy szavazást, amit időközben lezártam, és két lehetséges Tiffany-nk is született.

Ui.: ezek nyers képek, a hajszínt-szemszínt lehet változtatni, úgyhogy, ha az nem teljesen egyezik, egyáltalán nem baj, az összkép a lényeg.

1. Alexandra Daddario - majdnem holtverseny lett, de végül ő nyert :)

2. Willa Holland - nem sokkal maradt le Alexandra után

Aife McCann

Idézet az első fejezetből:

"Óriási kínlódások közepette, és egy majdnem szívroham után, sikerült felcipelnem a bőröndjeimet a harmadik emeletre, ami (tekintettel az én 48 kilómra) nem kis művészet. Továbbá ügyesen megtaláltam az ajtót, amire a nevem volt írva, ám mihelyst lenyomtam a kilincset, s amaz kitárult: szembetaláltam magam egy 182 centiméter magas amazonnal, akinél éteribbet még életemben nem láttam.

A tünemény hollófekete haja körülbelül a melle vonaláig ért, szeme, akár a smaragd, a legfényesebb, legcsillogóbb zöld, amit az emberi DNS alkotni képes. Mint két tisztára csiszolt ékkő. Szinte azt vártam, hogy egyszer csak kámforrá válik, egyszerűen nem fért a fejembe, hogy egy ilyen szépség hogy kerül ide, és főként mit keres az én szobámban. Aztán megszólalt."

1. Jessica Lowndes

Megjegyzés: szintén natúr kép, de el lehet érni, hogy minden megfelelő színű legyen...

Lily – Lilyenne Thurn

Idézet az 1. fejezetből:

"Lily állt a legközelebb hozzám, mintha a húgom lenne. Akit elválasztottak, s eltitkoltak előlem, de itt az egyetemen egymásra találtunk. Kicsit hóbortos, és hebehurgya, néha napján megkérdezhető az elmeállapota (véleményem szerint papírja van arról, hogy nincs ki a négy kereke), de sokan emiatt találták érdekesnek.

Általában ő volt a társaság közepe, és persze rángatott engem is magával a reflektorfénybe. Oké, bevallom, amúgy sem vagyok antiszociálisnak nevezhető. Sőt, nagyon is közvetlen vagyok, és könnyen ismerkedem.

Ha egyszer ráerőltetem magam.

De Lily felsőbb szinten áll, mint a többiek. Mindössze 155 centi, nagy tengerkék szemekkel és selymes eperszőke hajkoronával áldotta meg a természet. Vagy az édesanyjának sikerült kitűnő génállománnyal rendelkező férfit találni az utódnemzés feladatára. Egyenes haja leér egészen a derekáig, és pont olyan alkat, aki nem is túl sovány, de nem is húsos, mondhatjuk, pont ott gömbölyödött, ahol kellett.

Éppen emiatt elég könnyen magára hívta a férfiak figyelmét. Elég volt belépnie a terembe, és minden potens férfiegyed azonnal hátast dobott. Szerencsétlenségükre, ő ezt általában figyelemre sem méltatta. Mindazonáltal vidámságával és egyéni stílusával szinte mindenkinek a szívébe belopta magát. Még az enyémbe is."

Rajz:


Ő lenne a tökéletes Lilly, szóval, ha valaki megtalálja "teljes valójában" hétköznapi emberként, akkor szóljon :D

1. Rachel (Hurd) Wood

Megjegyzés: talán jelenleg ő az egyetlen "alap", akivel nem vagyok megelégedve... Dolgozom az ügyön, hogy megtaláljam a megfelelő Lilyt.

Raazel Kierra

(Férfi föszereplö)

Idézet a 2. fejezetből

"Valaki hátulról magához ölelt, és én nem tiltakoztam, a vérem pezsgett, a testem a mozgás iránti szenvedély tüze fűtötte. Egy erős mellkas simult a hátamhoz, a férfi kezei lejjebb csúsztak a csípőmre, és így ringatott a muzsika ritmusára.

A szemem sarkából láttam, hogy a többiek is hasonló helyzetben vannak: Lily egy magas, barna férfihoz dörgölte testét, Jeane és Lexy pedig két másikkal kört alkotva mutatta meg tánctehetségét.

Éreztem, ahogy az én párom a fülemhez hajol, forró lehelete csiklandozta bőröm, mikor belesuttogott.

- Nagyon jól táncolsz, suave – lágy hangja, mint az olvadó csokoládé, majd a derekam elengedve maga felé fordított. Mikor az arcára néztem, majdnem földbe gyökerezett a lábam. Opálfekete tincsei a mellét súrolták, izmos teste tetőtől talpig feketébe volt bújtatva, egyik szemöldöke fölött megcsillant ezüstkarikája. Bőre sötétjéből egyedül a szemei tűntek ki. Azok a szemek… Nem képzeltem volna, hogy ilyen létezik. Százszor szebbek voltak, mint Lily tengerkékje, vagy Aife csillogó smaragdja. Többek voltak egyszerű citromsárgánál, ragyogóbbak, mint a nap sugarai, olyanok voltak… Mint a folyékony arany. Igen, ez a jó szó rá.

És azok az aranyszín szemek most engem néztek.

Elpirultam, a rám törő zavarodottságtól lehajtottam a fejem, de egyik erős kezével megszorította az állam, s arra kényszerített, hogy újra ráemeljem tekintetem. Pár pillanatig áthatóan nézett, majd hirtelen előredőlt, én pedig megijedtem, a szívem hevesebben kezdett verni, végül lehunytam a szemem, és vártam, hogy megcsókoljon.

Ehelyett azt éreztem, hogy beleszimatol a nyakamba, elragadtatottan felnyög, és halkan azt motyogja:

- Jázmin és valami más, pikáns… Óh, igen, fekete ribizli – majd eltávolodott, és újra körém fonta karjait."


Nah, Raazel szintén olyan szereplő, akiről képtelenség megtalálni a megfelelő képet. De még csak megközelítőleg is szinte lehetetlen... -_-
Az ő esetében ezért teszek fel pár rajzot, amit találtam, vagy én csináltam/színeztem, továbbá lesz látható pár modell is :)
Egy ideig volt külön szavazás Raazel személyéről, de mivel úgy látom, több szavazat már nem érkezik, így lezártnak tekintem, és az első 3 helyezett képét teszem ki... Közülük lehet válogatni :D
Aztán talán egyszer megtalálom az igazán Raazelnek valót is...


Rajzok:

Na ez az én képzeletem (saját színezés).

DeviantArt-ról:

Színészek/modellek:

1. Rafael Lazzini - jó nagy többséggel nyerte a szavazást :)

Gyönyörködjön benne minden más nőnemű is :D


2. Justin Barringer

3. Travis Fimmel

 Kay Trilaut

Ő a Vörös Karmok Másodkapitánya (ennek tagjai védelmezik a fekete párducok klánját). Feladata elsősorban a Hercegnő, vagyis Tiff védelme.

Idézet a 12.fejezetből:

"Az egyik szememet még mindig szorosan lehunyva tartottam, a másikat viszont lassan kinyitottam. A megmentőm valami katonai cuccra emlékeztető ruhában parádézott, ujjai között egy véres tőrt szorongatott. Lebámultam a földre. A támadóm a lehető leghullább állapotban terült el a földön, szúrt sebéből bíbor folyam ömlött a puha, zöld fűre. Felnéztem.

- És te ki vagy?

Mosolygott. Hosszú, szalmaszőke haja volt, szorosan összefogva a háta mögött, és a hajszínéhez illő rövid szakállt viselt az állán. Mogyoróbarna szemében halványzöld pontok csillogtak. Kinyújtotta a karját, de nem engedtem, hogy hozzám érjen. Csalódottság suhant át az arcán, de gyorsan félrekapta a fejét, mikor sietős léptek zaját fújta felénk a szél." 

1. Matt Felker - képzeljük el barna szemmel =D

  

Dwayne Skisson

Ő a Vörös Karmok Parancsnoka.

Idézet a 12.fejezetből:

"   - Milyen klán? – kérdeztem inkább ahelyett, hogy hisztériába kezdek.

- A fekete párducoké – egy eddig ismeretlen, hűvös hang szólalt meg nem messze tőlünk. Nála is éreztem valami kapcsolatfélét, de nem keltett bennem olyan megnyugvást, mint Kay. Inkább borzongást. Volt valami fenyegető benne. – Bizonyára észrevetted az átalakulásnál, hogy macska lett belőled.

Mikor elénk állt, láttam, hogy nem csak a hangja, de a testtartása is hűvös, távolságtartó. Mintha felettünk állna a ranglétrán. Raazel finoman meghajolt előtte, Kay csak biccentett egyet. Hihetetlen hosszú, a bokáját verdeső vörös haja volt. Ráadásul összefonva! Mekkora lenne kiengedve? Hosszú, és sűrű szempillái alatt mélykék, csillogó szemekkel találta szembe magát az ember, fülében több ezüst karikafülbevaló ékeskedett. Világos bőre olyan makulátlan volt, mint amin végigszaladt egy csiszológép. Semmi bőrhiba. Jó, hogy nem csillogott gyémántként a napsütésben. Tökéletes volt.

Túl tökéletes.

     - Kitalálom. Te vagy a klán stylist-ja." 

Képek közül még egyik sem tökéletes, csak nagyjából mutatják az elképzelésemet...

Ő Hamilton Nathanielje (deviantART-ról vettem), de Dwayn is hasonló külsővel rendelkezik. Csak izmosabb és mééég... tökéletesebb.

Epizódszereplök:

Jeff – Jeffrey Waters

Idézet a 3.fejezetből:

"Míg ő elmesélte az élettörténetét, addig én az italom szürcsöltem, néha egy-két szavas válaszokkal, vagy bólogatással adtam tudtára, hogy figyelek. Mondjuk egy idő után kezdett untatni, szavai egyre kevésbé értek el a tudatomig. Minduntalan egy aranyszín szempár jelent meg előttem, hiába ráztam meg a fejem, nem tudtam kiűzni az elmémből.

Mi a baj velem?

Azt a pasit valószínűleg soha többé nem fogom látni, közben itt ül egy helyes, kedves srác az oldalamon, én meg képtelen vagyok rá figyelni.

Ránéztem, továbbra is átszellemülten elemezgette a hegyi kastély érdekességeit, fakó szőke haján megcsillant a lámpa fénye, izmos karjaival hevesen gesztikulált, halványkék szemei vidáman csillogtak.

Mélyen magamba néztem, próbáltam valamiféle testi reakciót találni a közelségére, de nem éreztem semmit. Nada. Abszolúte semmi."

Kép egyelőre nincsen!

Lexy és Jeane Wallin

Idézet a 2. fejezetből:

"Lexy (szokásához híven) tündöklött, férfiak tucatjai torpantak meg, mikor felénk igyekezve elhaladt mellettük. Fehéres szőke haja lágyan lebegett mögötte, testét apró, pántnélküli, méregzöld ruhába csomagolta. Legjobb barátnője, és egyben másodunoka testvére, szorosan a nyomában követte. Ő több színes tűvel divatos kontyba kényszerítette frizuráját, pár hullámos tincs viszont útközben kiszabadulhatott, és most szabadon keretezték szív alakú arcát.

Lily felpattant, és rögtön odarohant forró ölelésben részesíteni barátnőjét, addig Jeane elérte az asztalt, és lehuppant a mellettem lévő székre. Ahogy hozzám hajolt köszönni, megcsapott parfümjének levendulaillata.

- Mi a helyzet, Tiff? – üdvözölt mosolyogva.

- Semmi különös, gondoltam megsétáltatom szegény, emberhiányos kebelbarátnőmet, még mielőtt szobanövénnyé aszalódna a szobánkban – feleltem, és állammal Lily felé intettem. Jeane csukladozva próbálta elrejteni nevetését, mikor a másik kettő is az asztalhoz érkezett."

Kép egyelőre nincsen!!!

Silex

Rhia – Rhealin Dishaw

Idézet a prológusból:

"Öt percbe, de öt darab brutálisan hosszúnak tűnő percbe került, hogy végül győzzek. Casso teste ellazult, s végre megnyugodtam.

Sikerült.

Ám ekkor olyan dolog történt, amire nem számítottam.

Emlékek hada lepte el az elmém, hangosan, őrjöngve, a kockák olyan gyorsan pörögtek a szemem előtt, hogy alig sikerült bármit is felfognom belőlük. Láttam egy Éna kisfiút a tükör előtt gyakorolni, aztán egy könyv fölé hajoltam, majd csupa véresen egy harcmező kellős közepén találtam magam. Izmos karjaimat az arcom elé emeltem, öklömben valamilyen nyakláncot szorongattam. Időbe telt, de végül a sok rákenődött vér alatt felismertem a nyakláncon lógó medált, a Zypherek szimbólumát. Ők elit katonák, akik nem az Axisnak felelnek, mégis rengeteg Navita közülük kerül ki, mert ők a legjobbak.

Egyre nagyobb sebességgel pörögtek az emlékek, míg meg nem láttam magam, ahogy sötétbarna hajam az oldalam mellett szállt a levegőben, mélykék szemeimben a kihívás elfogadásának szikrája égett."

Rajzok

1. Najarra Townsend

Lin – Linenne Collison

Idézet az 1.fejezetből:

"Linenne a térdére borult, fuldoklóként vetve magát az éltető oxigénre. Óvatosan összecsippentettem a takarómat, hogy több csipszdarab ne jusson a földre, majd kimásztam alóla és elsétáltam a hűtőig. Kivettem egy ásványvizes palackot belőle, lecsavartam a kupakját, majd odaslattyogtam a földön térdeplő lányhoz. Odanyújtottam neki a vizet, ő pedig készségesen elfogadta, nagy kortyokban nyelve hideg tartalmát.

Leültem mellé a földre, és a zacskóból kihullot morzsákat gyűjtögettem a markomba, míg arra vártam, hogy újra megszólaljon.

- Fene ezekbe a rohadt magassarkúkba! – rugdosta le magáról a lábbeliket, és mindkettőt elhajította a fal tövébe. Megértettem a szenvedését, bár én az életben nem vennék fel még hasonlót sem. Dús keble nekifeszült halványzöld selyemingjének, ahogy egy végső nagy lélegzetet vett. – A mestered, Casso hivat. Azt mondta sürgős, és hogy amint átadtam az üzenetet, nyomban indulj el hozzá, mert feladata van számodra."

A későbbiekben részletesebb leírás is elérhető lesz, attól függ, mikor írok róla legközelebb a történetben... :)

Kép még nincs!!!

(amúgy ő is fekete hajú, mint Casso)

Casso Lysacen

Idézet a prológusból:

"Elégedetten elmosolyodott, majd kiállt a holdfényre, így jobban szemügyre tudtam venni. Hosszú fekete haja egyetlen copfba volt fonva a háta mögött, királykék pólója pedig szépen kiemelte csillogó sötétkék szemeit. A póló anyagán át is kirajzolódtak testének izmai, még a kockáit is egyenként meg tudtam volna számolni. Hosszú lábait szürke melegítőalsóba bújtatta, és hozzám hasonlóan, ő is mezítláb volt.

Ezzel kábé be is bizonyosodott, hogy ma este fürdeni fogok. És nem önszántamból, hanem mert muszáj lesz.

Ez az én szerencsém."

Idézet az 1.fejezetből:

"- Gyere közelebb, cler. – mély baritonja, mint a méz aromája a méheket, körbeölelt, magához csalogatott, s nekem muszáj volt a tenyerembe vájnom a körmeimet, hogy egy helyben tudjak maradni. Egy ideje ilyen hatással volt rám. És a legborzasztóbb, hogy nem tudtam eldönteni, azért van ez így, mert végre elkezdte rajtam használni az ő különleges képességét, vagy... Ami rosszabb... Azért, mert elkezdtem valamit érezni iránta.

Erőteljesen megráztam a fejem.

Nem most van itt az ideje annak, hogy ezen filozofáljak.

- Rhealin, valami baj van? – fordult meg a székkel, s mikor lazurit színű szemei találkoztak az én mély azúrkékeimmel, már nem is kellett kényszerítenem magam arra, hogy a helyemen maradjak. Egyszerűen odafagytam, ahol éppen álltam.

Pompás. Nem csak a hangjától buggyanok meg, de mostantól már a szemébe sem nézhetek. Talán ideje lenne egy hangszigetelt, és elsötétített gömbüveget szereltetni a fejemre, hogy ne legyen gondom a közelében. Az persze más kérdés, hogy utána úgy néznék ki, mint valami elfuserált búvár."

1. Raffaello Balzo

Megjegyzés: WÍWÁWÚÚÚÚ

Khm, szóval... TÖKÉLETES! Picivel sötétebb szemek, és rendes fekete haj kéne, ami némileg hosszabb a képen lévőnél... :)

Kinneth Boone

Idézet a 3.fejezetből:

"- Kés-tél. – szólalt meg lassan, szótagolva, amitől a pihék a hajam tövében rögtön ágaskodni kezdtek.

- Tudom – fordultam meg, hogy szembe kerüljek vele. Kinneth állig érő tépett haja az étcsokoládéra emlékeztetett, emellé pedig pár árnyalattal világosabb bociszemek jártak, amik még veszélyesebbé tették őjóképűségét.

Így, ha a szomorú világvége pillantását használta, ellenérzéseim ellenére is mindig le tudott fegyverezni.

Bézs színű póló és hosszú, fekete vászonnadrág volt rajta, de kétségem sem lehetett afelől, hogy az a nadrág hátulról is tökéletesen rásimul, és kiemeli a gömbölyű részeket. Nyálcsorgatóan jó popója van a drágának, de már elkelt testestül-lelkestül, így teljesen fölösleges róla ábrándozni. Mellesleg ő, és a párja is a szívemnek kedves barát.

De azért titkon néha meglesem magamnak. Csak egy picit. "

1. Ben Barnes

Kiss – Kristie Hull

Idézet a 3. fejezetből:

"A gyönyörű, ezüstös Mercedes CSC alig egy lépésre állt meg tőlünk. Az ajtó kinyílt a vezető oldalán, és egy selymes, eperszőke hajkoronával megáldott, berilliumra emlékeztető világoskék szemű leányzó lépett elénk, a sofőrökre jellemző kosztümben és sapkában. Kristie Hull, becenevén Kiss a fajunk másik oldalát képviselte. Ő Lys, én pedig Éna. Ahogy nekem sötét szemem és hajam van, úgy neki mindkettő világos. De jobb nem elfelejteni, hogy ez nem jelent semmit. Küllemre eltérünk, és a ránk jellemző mágia is másmilyen, de egy fajhoz tartozunk. Akik itt állunk hárman, mind silexek vagyunk.

Igen, így hívjuk magunkat. Silex.

Ugye, hogy még senki sem hallott rólunk? Mert nagyon jók vagyunk a létezésünk elfedésében."

1. Emilie De Ravin

Zöldalma

Idézet az 1.fejezetből:

"- Lin? – fordultam vissza, de a fekete szépség rám sem hederített – Linenne!

- Igen? – pillantott fel végül.

- Ha ott maradsz a padlómon, akkor legalább addig ne engedj be több meglepetésvendéget a lakásba, amíg vissza nem jövök. Oh, és ha már úgyis itt vagy... Megtennéd nekem, hogy megeteted Zöldalmát?

- Zöldalmát? – szemei kikerekedtek, egész mulatságos látványt nyújtott. – Miért etessem a gyümölcseidet? Egyáltalán mióta esznek a gyümölcsök?

- Zöldalma nem egy gyümölcs! – néztem rá szúrós szemekkel. – Vagyis maga a zöldalma az egy gyümölcsfajta, de én Zöld-, hangsúlyozom, nagy kezdőbetűvel, ZZZöldalmáról beszélek.

Továbbra is tanácstalanul nézett rám, mire egy vörös cirmos szőrcsomó kúszott az ölébe, és kezdett el bőszen nekidörgölődzni. A macska nagy sárga szemeket meresztett Linenne-re, és kétségbeesetten nyávogott, mire ő megvakargatta a füle tövét. Az állat belesimult az érintésébe, és dorombolva követelt még több kényeztetést. Láttam a pillanatot, mikor Linnek leesett a macska kiléte.

- Zöldalma? – bámult rám a feltámadt értelem pislákoló lángjával.

- Igen. Zöldalma, a háziállatom. – mosolyodtam el büszkén."

Hát nem ennivaló? :D